Pénteken már jócskán érezhető lesz a Nap-Vénusz együttállás az Ikrek jelében, a Hold pedig elvízöntősödik, ami történetünk hőseinek újabb izgalmas fordulatokat ígér.
A Vízöntő jele úgy hat a Holdra, mint a habpatron a tejszínre. Lelki szinten mindenre vevők vagyunk, ami különleges, játékos, egyedi, szokatlan, bohókás. Hajlamosabbá válunk szabadon, minden ok nélkül nekiiramodni, vagy ugrándozni, vagy tudományosan megalapozott kiváltó ingerek hiányában dalra fakadni. Vagy – érzékenyebbek – akár mindezeket együtt.
Ehhez társul, hogy a Vénusz egyre közeledik a Naphoz, ezzel finoman ébresztgeti bennünk a művészt. Az Ikrek jele a kíváncsiságot és a szellemi működést teszi hozzá a kozmikus leveshez, tehát ha hátba támad bennünket az Ihlet, az eredmény valószínűleg valamilyen szellemi termék lesz, de akkor se beszélhetünk mellélövésről, ha alkotóerőnket fizikai formában engedjük tárgyiasulni. A lényeg az alkotás és a művészet maga.
Más megközelítésben még mindig lényeges a szerelem megélése és megértése, illetve a (baráti) kapcsolatainkban a harmónia tapasztalása, a konszenzus keresése.
A Mars a délutáni órákban behátrál a Skorpió jelébe belefele, uralomba. Ez az égi helyzet sem az unalmas nyálcsorgatásról szól, mint azt már sejthetjük. Az energia itt is a mélységek, a rejtelmek (felderítése) felé irányul, és bizony előfordulhat belső vívódás, lelki küzdelem is a Nap alatt. Érdemes ügyelni arra, hogy miközben önmagunkkal vívunk élet-halál harcot, a többi társunkat ne sebezzük meg. Egy-egy eltévedt szó-nyílvessző, vagy gondolati balhorog súlyos károkat tud okozni, és az okozott fájdalmat nem enyhíti, hogy mi mindebből nem vettünk észre semmit.
Összegezve tehát: mostanában jócskán kijut a kalandokból, és talán könnyít a nehézségeken, ha úgy gondolunk az Életre, mint egy kozmikus színdarabra, vagy egy monstre játszóházra. Tudjátok: ha néha be is ütjük a könyökünket, azért végeredményben mégis a szórakozás és a nevetés lenne a lényeg, amiért itt vagyunk.
Pálcák a kézben, áldás az úton.