Kép: zedge.net
A Szűz-idő nem csupán a térbeli és életvezetési rendről szól, hanem arról is, képesek vagyunk-e megérezni a Kozmosz ritmusát, és ezzel a pulzálással együttműködve ki- és beteljesíteni sorsunkat. Számomra nagyon kedves a merengésre A Prédikátor könyvének ezen ritmusról szóló része, amit alant találtok töprengetőnek, merengetőnek, meditációs alapanyagnak – vagy csak azért, mert szép és igaz.
„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett.
Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.
Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.
Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje a ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak.
Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek.
[…]
A mi most történik, régen megvan, és a mi következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, a mi elmult.”
