Kép: utisugo.hu
15-én is érezhető már a Napnak és a Szaturnusznak a teremtő fényszöge (pontos a péntekről szombatra virradó éjjel lesz, de a hatása még a jövő hét elején is tart majd). Bizonyos szinteken ez jelenthet falakat és önkorlátozást, de részemről szívesen csoportosítom a figyelmemet egyéb variációkra.
Illetve csak egy szó… tudjátok, mi a jó az önkorlátozó cselekedetekben és hiedelmekben? … Nos? Hiszen a nevükben is benne van. Az ÖNkorlátozó akármik azért jók, mert ahogyan ÖNkorlátozzuk magunkat, úgy ÖNfelszabadítást is eszközölhetünk, saját hatáskörben. Hiszen aki bezár, meg is tud nyitni, igaz? Aki falakat épített, le is bonthatja azokat a saját tempójában, kedve szerint. Ugye?
Egyéb szinten ez a fényszög-kapcsolat szól saját határaink átlépéséről. Itt nem lövünk ki azonnal az űrbe a komfortzónánkból, hiszen a Szaturnusz a lépésről lépésre történő, nem túl gyors hatásokat jelöli. De ha szeretnénk, akkor elmehetünk a határig, és kikukucskálhatunk rajta, esetleg sétálhatunk 1-2 lépést a zónán kívül. Aztán, ha nagyon félelmetes, könnyen vissza lehet ugrani (más kérdés, hogy érdemes-e).
Ezekben a napokban fontosak a tapasztalatok, még akkor is, ha ezek érzelmi síkon érkeznek hozzánk (sőt!). Ha vágyunk valamit alkotni, anyagba hozni, vagy terveinket konkretizálni, arra most optimális az égi energetika. Fontos dolog a tervezés, és jó is, de most ahhoz is kapunk segítséget, hogy ezeket a terveket valóra váltsuk. Még mindig úgy vélem, hogy az egész ezo-spiri dömpingből az számít igazán, amit a fizikai világban fel tudunk mutatni. Anyagi, érzelmi-közérzeti és szellemi vonalon egyaránt. Bolhafülnyit sem számít, hogy napi minimum 30 percet isteni egységben töltök, magasan a filozófiai hóhatár felett, ha egyébként a piacon átgázolok az előttem tétován válogató kismamán.
No, ilyen értelemben gondolom a fizikai síkon megmutatkozást.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
