Kedden reggel a Vénusz átlépett a Bika zodiákusi jelébe. Aphroditénak ez a jel valódi otthona, ráadásul anyagi, földi értelemben. Bika Vénusz alatt a földi gyönyörök élvezetének van itt az ideje. Van 5 érzékszervünk, és érdemes mindegyikükre gondolni, amikor élvezetekről beszélünk. Elég ha körülnézünk: most minden a termékenységről, bőségről szól. Tart még a tavasz, de szép átmenettel kibomlott már a kora nyár a maga édes gyümölcseivel, érzékeket korbácsoló mézillataival.
A hétköznapi tudatosság többek között azért is jó, mert egy illatos párákkal kedveskedő teában, a nap melegének csókját még magán hordozó eperszemben felfedezhetjük Isten (Teremtő, Forrás, stb., ki ahogy gondol rá) jelenlétét, eszméjét. Amikor meglassítjuk lépteinket, hogy megízleljük az eperfa gyümölcsét, vagy élvezzük a hárs illatát: az anyagi létezésben éljük a Bika Vénuszt. Amikor az ölelés elmélyül, és/vagy illatos-olajos masszázzsá formálódik, amikor az emberlény így vagy úgy enged az őt körülvevő tündérszép világ gyönyöreinek, akkor a láthatatlan világokban az Aphrodité-típusú energiák elégedetten csettintenek a képzeletbeli nyelvükkel.
Amikor észrevesszük a szépséget, amikor átadjuk magunkat az élvezeteknek (szégyen és bűntudat nélkül, tiszta örömmel), akkor tudhatjuk, hogy szépen, harmóniában működünk az erőinkkel.
Ha a csillagos égre tekintünk és a csillagképi hátteret is vizsgáljuk, akkor az érzéki gyönyörök élvezetét átszínezi az elmélyülés (gyönyörű és hasznos dolog például a fizikai világ kínálta csodákat felhasználni meditációs eszközként) igénye, hogy az itt születő összegzésből új dolgokat indíthassunk, melyeket aztán megvalósítunk, termőre fordítunk a fizikai életben.
A lehetőségek tárháza tehát – ahogy már megszokhattuk – végtelen.
Pálcák a kézben, áldás az úton.