Kép: ragaminfo.website
A Nap már egy ideje a Nimród csillagainál halad, és szombat este éri el az Égi Vadász vállát, mely egyben a csillagkép legfényesebb (tehát elsődleges üzenetet hordozó) csillaga.
Szombaton érdemes megforgatni szívünkben, hol tartunk sorsunk, hol tartunk önMAGunk felvállalásának gyönyörű, kalandos útján. A nyári napfordulat közeledik, ilyenkor a Fény segítségével teremtünk, ugyanakkor – nem mellékesen – egy csomó dologra könnyebben ráláthatunk, mint máskor.
Amikor köz- és önámítás nélkül élhetünk, amikor abbafejezzük a másoknak való megfelel(get)ést, amikor nem hazudunk álarcokat magunkra azért, hogy olyanok figyeljenek ránk, akik akkor is zavaróan közel lennének, ha kilő(het)né(n)k őket a Holdra… amikor tapasztaljuk, milyen az önazonosság… na, akkor mondhatjuk, hogy felvállaltuk Sorsunk egyik nagyon fontos aspektusát.
Aztán ott van a másik útjelző: amikor boldogok vagyunk abban, amit munkának, amit hivatásnak nevezhetünk. Amikor a „munka”nap végén élettelten, vidáman mosolygunk. Amikor alig várjuk a jól megérdemelt pihenés végét, hogy újra belevethessük magunkat a tevékenységbe.
Ragozzam még? A lényeg az, hogy ráláthatunk, felvállalhatjuk, kiállhatunk magunkért, világosságot vihetünk a sötétségbe. Ideje jön az önlegyőzésnek az év legrövidebb éjszakája előtt, hogy aztán valóban a Fény kerülhessen uralomra. Amint kint, úgy bent.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
