Árész és Aphrodité még együtt táncol az égbolton, a Hold pedig szerdán napközben átlép a Bika jelébe. Ez az állás hozhatja a kényelmesség inspirációját, de azt is, hogy vágyunk keletkezik az érzéki tapasztalatszerzésre.
A Bika jele mindenféle érzéki gyönyörrel analóg. Mindennel, ami kényezteti, gyönyörködteti az érzékszerveinket. Egyes vélekedések szerint a gyönyörszerzés legmagasabb iskolája a szexualitás, azonban eddig bármely irányzattal találkoztam, mindenhol bevonódtak a gyakorlatba az érzékszervi (és sokszor az érzékeken túli) ingerek: az ízlelés, a tapintás, a hallás, az illatok érzékelése, és a látás. Ezeken kívül a képzelet, amely – jól alkalmazva – hatásosabb ajzószer bármely varázspirulánál.
Kép: thebestyouu.net
Többetekkel szóba került az utóbbi hetekben, hogy melyek valódi vágyaink, melyeket érdemes megélni, és melyeket kezeljük kísértésnek, csapdának.
Erre a kérdésre nem szolgálhatok általános válasszal. Leírom viszont a saját módszeremet, hátha a segítségetekre lesz.
Amikor az én életemben merül fel kérdéses helyzet, mindig megállok egy pillanatra, és felteszem magamnak a kérdést: vágy ez most? Valódi, mindent elsöprő, igaz vágya a lelkemnek-testemnek? Vagy gerjedelem?
Hol érzem a sóvárgást? A lényem, önvalóm mely pontján vágyom az összeolvadást, a megelégülést?
Ahogyan az étkezés esetében, úgy az élet más területein is léteznek ösztön-késztetések. Van úgy, hogy azt hisszük, éhesek vagyunk, aztán iszunk egy pohár vizet, elterelődik a figyelmünk, és az éhségnek nyoma sincs. Amikor azonban valóban szükségünk van étkezésre, akkor a figyelem nem (vagy csak igen nehezen) tud elterelődni.
Így van éppen az élet egyéb területeivel is. Számomra itt mélyül el a különbség. A gerjedelem az én szótáramban az, amikor a csődör megugorja a sárló kancát. Amikor az oroszlán a zebra feltépett hasüregéből zabál.
A vágy pedig, a valódi szenvedély az, amikor a teljes önvaló vágyik egy élményre, amitől jobb, nemesebb, tisztább lesz. Ami közelebb viszi a szeretet teljességéhez. Ettől a minőségtől számomra elválaszthatatlan a tisztelet és az alázat. Észrevenni a vágy tárgyában a tökéletességet, és ennek a tökéletességnek behódolni, ennek adni át magunkat bizalommal.
Hát így valahogy.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
