Szombat reggel lesz a legsűrűbben érezhető az az energia, amely a művészeteken keresztül nyit ablakot a spiritualitásra. A hétvégén bármit teszünk, mindenben ott lapul az érzelem, a lelkiség, akár a misztika is.
Kép: alphacoders.com
Az alkoholfogyasztás most is ellenjavallt (illetve nem általánosan ellenjavallt, hanem én javallom ellen, mert ha hétvégén alkoholt iszunk, ezzel kikapcsolhatjuk a vele analóg magasabb szinteket, például a mély spirituális érzékelést, amire pedig van esély az elkövetkező napokban). Vannak pontok az időben, ahol vékonyabb a függöny a világok között, és aki akar, átleshet az izgalmatos területekre. Most is ilyen időszak van.
Most csak nagyon kis túlzás, hogy semmilyen művészet nem tud profán lenni, mindenben megláthatjuk a lélek mélyének csodáját. Jöjjön tánc, klasszikus zene, költészet, színház, szépirodalom, vagy bármi, ami számunkra művészet. Mágia van a kapcsolatokban, a beszélgetésekben.
Esélye van a tapasztalásnak: hogy az elszigetelődés csak illúzió, a másik ember is a mi anyatengerünk csodálatos cseppje.
Továbbá igen, az odafigyelés is művészet. A bátrak megpróbálhatják meghallani a szavak mögött, amit partnerük valójában mondani akar; meglátni az álarcok mögött a lélek gyöngyházfényét. Legyetek ott egymásnak, legyen nyugalom, nézzetek mélyen, lélekmélyen a szemébe, és érezni fogjátok, amikor már nem a pupillát látjátok, hanem mélyebben, végtelen, határtalan messzeségben fogódzót talál tekintetek a másik szív ragyogásán. Ebben a kegyelmi állapotban lehet igazán beszélni, ez az odafigyelés gyógyítja a fáradtságot, megtörtséget, félelmet… ez a figyelem gyógyít a világon mindent.
Fény vagytok, Kedvesek. Megannyi ragyogó, tiszta Isten-szikra. Beszélgessetek egymással, érintsetek meg minél több szívet, kell, hogy a lehető legtöbben tudják most, hogy nincs félelem, nincs magány, nincs utolsó ítélet, nincs pokol. Az egyetlen valóság a pillanat, az egyetlen létező a Fény.
Érjétek el társaitok lelkét, ezekben a napokban rövidebbek a távolságok, nevetségesen kicsire zsugorodnak a szíveket elválasztó kőfalak. Azoknak persze, akik elég merészek jól figyelni.
Pálcák a kézben, áldás az úton.
